cserépedény címkével jelölt bejegyzések

A cserépedény dala

florida lottery

Egy cserépedény oly törékeny,

De mintáját őrzik ezredévek.

Színek, formák, jelenetek,

Régmúlt időkről mesélnek.

Fogta a mester és megformálta.

Lágy falába álmát belerótta.

Festette, égette, csiszolta,

Igaz emlékként ezt reánk hagyta.

Én csak nézek és ámulok nagyot,

Évtizedek óta a sarokban állok.

Kemény a falam, kopog a belsőm,

Hasznom már a nullával egyenlő.

Régi, kopott cserépedény vagyok.

Történeteim se népszerűek nagyon,

És sose hittem, sose reméltem,

Hogy ez valakit még érdekelhetne.

Az ilyet törik, zúzzák, felesleges.

Mi rajta van, nem kell már senkinek.

Durva a mese és oly rossz a vége,

Mindez csak ennyi: emberi történet.

De jött egy új gazda, tűzvésője tiszta,

A régi cserépedényt a kezébe fogja,

Forgatja, nézi, kedvesen becézi,

Meghalt, kemény lelkét újra élesztgeti.

Lágyul a fala már. Ó minő csoda,

Hatalmas gazdája kézbe veszi újra,

S mire úgy vágyott hajdanán,

Nagy harcok reményét vési rá.

Győztes jelenetek: az Urat dicsérik,

Új életének csodás, szép tetteit.

És a régi, kopott, öreg cserépedény

Megpihen végre mestere tenyerén.

Aztán fogják és beállítják oda,

Hol az Úr tetteiről szól minden óda,

S a vésés egy mély kanyarulatából,

Az utolsó képből: egy vércsepp aláhull.

Salyámosy Éva

2008-05-07